Élesebb szemmel

E könyv nem csupán egy történet új köntösébe öltöztetve, hanem képzeletbeli párbeszéd a múlttal – s talán önmagunkkal is. Jane Austen klasszikus regénye, a Büszkeség és balítélet, régóta kedves társam, s miként sokan mások, úgy én is gyakran eltűnődtem: mi lett volna, ha hősei kissé másként látnak, éreznek, avagy időben felismerik önmagukat és egymást?

Ez a változat – melynek címe Kevesebb büszkeség és kevesebb balítélet – e kérdések mentén született. Nem kívántam megingatni az eredeti mű nagyszerűségét, sem helyettesíteni azt – inkább kiegészíteni, elgondolkodni rajta, tovább álmodni róla. A történet ismert, s mégis új: néhány szóval, néhány pillantással, egy-egy döntés megváltoztatásával más fényt vet a szereplőkre – s tán ránk is.

A fordítás során igyekeztem megőrizni a korszak levegőjét, nyelvének finomságait, s az irónia leheletét, mely Austen kisasszony tollát vezette. Ám e változat már az én hangomon szól, s minden hibája is e kéz műve – kérem tehát a nyájas Olvasót, némi elnézéssel s kíváncsisággal lapozzon tovább.

Ha a szív mosolyogva ismer rá a régire, s közben nyitott marad az újra – akkor célját talán elérte ez a szerény próbálkozás.

Kinga Brady2025. június

Emlékeztetőül: Az eredeti történet néhány szóban

A jómódú, ám nem túl gazdag Bennet úr boldogan él vidéki birtokán kissé buta, folyton fecsegő feleségével és öt lányával. Bennet asszonyság életének célja lányait a szegényes hozomány ellenére jól férjhez adni. Csakhogy a jó eszű és élesnyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt.

Amikor a szomszéd birtokot a fiatal, gazdag és nőtlen Bingley úr bérbe veszi, Mrs. Bennet már jövendő vejét látja az új szomszédban. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzyt illeti, ő megismerkedik a jóképű és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. Lizzy sok rosszat hall Mr. Darcyról, s a férfi gőgje mindezt alátámasztani látszik. Lizzy nem is sejti, hogy Mr. Darcy gyengéd érzelmeket táplál iránta.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, Mr. Collinstól és amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzy Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.

Mikor Elizabeth meglátogatja rokonát, aki aztán legjobb barátnőjét vette feleségül, Darcy éppen meglátogatja nagynénjét. Amikor Mr. Darcy váratlanul megkéri Elizabeth kezét, ő a fejére olvassa összes gőgjét. Ám a bűnök egy része alaptalannak, más része pedig teljesen érthetőnek mutatkozik. Elizabeth lassan ráébred arra, hogy mekkora belső csatát vívhatott Mr. Darcy, míg végül eljutott odáig, hogy megkérje a kezét. A felismerés, hogy a férfi valóban szerette, elkeseríti. Nagybátyjával és nagynénjével hosszabb utazást terveznek és Elizabethet is elhívják magukkal. Az úton betérnek Pemberleybe Mr. Darcy birtokára, úgy tudják Darcy nincs otthon. Ámde a véletlen újra összehozza őket. Mr. Darcy mindent megtesz, hogy bizonyítsa Elizabethnek, mennyire tévedett, amikor gőgösnek, büszkének nevezte. Lizzy szerelmes lesz.

Lydia elszökik egy ottállomásozó ezred tisztjével, aki mellesleg Darcy gyerekkori barátja, de akkor már ellensége. Mr. Darcy időt és pénzt nem kímélve igyekszik a Bennet lány becsületét megmenteni. Helyrehozza Mr. Bingley és Jane kapcsolatát is. Elizabeth immár teljesen biztosan tudja, mekkora hibát vétett a házassági ajánlat elutasításával, de félő, hogy Mr. Darcy végleg lemondott róla.

Hirtelen felbukkan Lady de Bourgh, Mr. Darcy nagynénje, s feldúltan közli, hogy az a híresztelés járja, unokaöccse eljegyezte őt. Elizabeth tisztázza a helyzetet, hogy nem menyasszonya Mr. Darcynak, ám nem hajlandó esküt tenni, hogy soha nem fogadja el a házassági ajánlatát. Mr. Darcy nemsokára megjelenik Bennetéknél, és elárulja, hogy nagynénje nála is látogatást tett. Elizabeth megvallja, hogy cseppet sem gyűlöli a férfit, s az újra megkéri a kezét.

A két főszereplő leküzdi hibáját, egyik a büszkeséget, másik az előítéletet, s már semmi sem áll többé boldogságuk útjába.

Helyek a történetben

(Hertfordshire, Scarborough és London kivételével kitalált helyek)

Longbourn, a Bennet rezidencia, Meryton közelében, egy Hertfordshire-i [hartfordshír] kisvárosban, Londontól északra, körülbelül négy órányi autóútra.

Netherfield [nederfíld], Longbourn szomszédos birtoka, Bingley bérli.

Rosings [rózingz], Lady Catherine birtoka Kentben, Londontól keletre, és

Hunsford [hánszford], Collins rezidenciája ennek a birtoknak a része.

Pemberley [pemberli], Darcy vidéki otthona, egy nagy birtok Derbyshire-ben, Észak-Angliában.

Scarborough [szkarboró], északkeleti tengerparti város

A Büszkeség és balítélet szereplői

Miss Elizabeth Bennet, Lizzy – A regény főhősnője. Benneték második legidősebb lánya. Intelligens és lelkes fiatal nő, aki éles eszű és szívesen tanulmányozza az emberek karakterét. Bár eleinte nem kedveli Darcyt, a körülmények arra késztetik, hogy átértékelje negatív benyomását róla, és végül beleszeret. 20 éves.

Mr. Fitzwilliam Darcy, Darce [darsz] – Gazdag, büszke fiatal földbirtokos Derbyshire-ből, aki beleszeret Elizabethbe, és kissé merev viselkedése mögött nagylelkű, figyelmes természetet mutat. 27 éves a történet kezdetén, min. tízezer évi jövedelme van.

Mr. Bennet (ebben a regényben Thomas a keresztneve) – Elizabeth cinikus és gyakran apatikus apja. Boldogtalan házasságban él, nem tudott biztos pénzügyi jövőt biztosítani feleségének és lányainak. Birtoka kb. kétezer fontot hoz évente. 40-50 év között.

Mrs. Bennet (ebben a regényben Fanny a keresztneve) – ideges természetű, lányaik kiházasítására koncentrál.

Miss Jane [dzsén] Bennet – Szelíd és jószívű fiatal nő, aki Elizabeth bizalmasa és a legidősebb Bennet lány. Beleszeret Bingleybe, de óvatos, hogy felfedje iránta érzett érzéseinek mélységét. Majdnem 23 éves.

Miss Mary Bennet – A kérkedő harmadik Bennet lány, aki jobban szeret olvasni, mint társaságban lenni. 18 éves.

Miss Catherine [ketrin] (Kitty) Bennet – Benneték negyedik lánya, aki inkább csatlakozik húgához, Lydiához, hogy a katonatisztek figyelmét keresve csevegjen, minthogy Mary okoskodásait hallgassa. 17 éves.

Miss Lydia Bennet – A Bennet szülők éretlen és felelőtlen legkisebb lánya. Mrs. Bennet elkényeztetett kedvence, sokkolja a családot azzal, hogy megszökik Wickhammel. 15 éves.

Mr. Charles Bingley [bingli] – Jóindulatú és gazdag ember, aki beleszeret Jane-be. Könnyen befolyásolják mások, különösen közeli barátja, Darcy. 22 éves (ebben a regényben 23-24), 4-5 ezer font éves jövedelme van.

Miss Caroline [kerolájn] Bingley – Mr. Bingley sekélyes és gőgös fiatalabb nővére, aki összebarátkozik Jane-nel, majd később megtagadja barátságukat. Megpróbálja felkelteni Darcy figyelmét, és féltékeny, amikor Darcy inkább Elizabethhez vonzódik. (Ebben a regényben idősebb Charles-nál.)

Mr. Hurst [hörszt] és Mrs. Hurst, Louisa – Bingley sógora és sznob nővére. Mrs. Hurst ideje nagy részét Caroline húgával pletykálkodva tölti, míg Mr. Hurst a kártyajátékon kívül semmi mást nem csinál, legföljebb alszik.

George Wickham [vikem] – Egy jóképű és nyájas szerencsevadász, akihez Elizabeth kezdetben vonzódik. Darcy volt barátja, de megpróbálta elcsábítani a húgát. Végül megszökik és kénytelen feleségül venni Lydiát, Darcy közreműködésével. 26 éves.

Lady Catherine De Bourgh [bőrg] – Darcy arrogáns nagynénje, aki Mr. Collins felett uralkodik, és abban reménykedik, hogy lánya feleségül megy Darcyhoz.

Miss De Bourgh – Lady Catherine beteges, málé lánya.

Richard Fitzwilliam ezredes – Darcy jó modorú és kellemes unokatestvére, aki érdeklődik Elizabeth iránt, de feleségül olyat keres, akinek pénze van.

Miss Georgiana Darcy – Darcy félénk, de melegszívű húga. 16 éves.

Mr. Collins [kolinsz] – Mr. Bennet nevetséges unokatestvére, aki Mr. Bennet halála után örökölni fogja Longbournt. Lady Catherine De Bourgh ajánlására menyasszonyt keres, először Elizabethnek, majd Charlotte Lucas-nak tesz ajánlatot. 25 éves.

Miss Charlotte Lucas [sarlott lukasz] – Elizabeth értelmes és intelligens barátja, aki csalódást okoz Elizabethnek azzal, hogy pénzért és biztonságért feleségül megy Mr. Collinshoz. 27 éves.

Sir William és Lady Lucas – Charlotte szülei és Benneték szomszédai.

Mr. és Mrs. Gardiner (Miriam ebben a regényben) – Mrs. Bennet testvére és felesége, akiknél Elizabeth és Jane sokat vendégeskedett.

Mr. Phillips és Mrs. Phillips [filipsz] – vidéki ügyvéd Merytonban és kissé vulgáris felesége, aki Bennet asszonyság nővére. (Phillips úr keresztneve Ambrose [embróz]) ebben a regényben.)

„Egy hölgy képzelete szinte szárnyal: a csodálatból pillanatok alatt szerelem fakad, s a szerelemből azon nyomban házasság.”

Büszkeség és Balítélet

Köszönetnyilvánítás

A magyar nyelvű fordítást magam készítettem, ám munkámban két nagyszerű segítőtárs is közreműködött.

Hálás szívvel mondok köszönetet Horváth Valériának, aki páratlan szókincsével, élénk képzeletével és kifinomult ízlésével segítette a szöveg választékossá és gördülékennyé formálását. Mindvégig kitartott mellettem. A regényben szereplő vers is az ő tollából született.

Hasonló hálával tartozom Gyökös Leának, szeretett húgomnak, aki néhány találó szófordulattal, sőt, egy egész jelenetrész ötletével is gazdagította a művet.

Nélkülük e munka bizonyosan kevesebb lenne.